A FuranFlex®-Turbo és -Eco béléscsövek behúzása a kürtőbe és azok kikeményítése a FuranFlex® technológiával mindenben megegyezik.
A FuranFlex® beépítéshez a következő elemekre van szükség:
Csúszó gyűrű: a kéményt borító fedkő magasságában kerül a FuranFlex®-turbobéléscsőre. A hőtágulásból eredő elmozdulásokból eredő súrlódást ez az elem veszi fel. - választható idom
Bekötő idom: Ez az idom biztosítja a légtömör csatlakozást a kazán füstcsövezése és a FuranFlex®-turbobélésanyag között. - kötelező idom
Toldó idom: Kitorkollás meghosszabbítására alkalmazzák - választható idom
Kuplung idom: ez az idom biztosítja a kazán füstcsőelemeinek és a bekötőidom légtömör csatlakozását. - kötelező idom
Központosító / megvezető tárcsa: a tisztító idom fölötti központosító és megvezető tárcsa támasztja alá a FuranFlex®-turbobélésanyagot, valamint biztosítja a bélésanyag megfelelő elhelyezkedését a kéményben. - választható idom
Tisztító idom: a bélésanyag ellenőrzését és tisztítását lehetővé tevő idom. - kötelező idom
Fedél: légtömör lezáró fedél a zárt égésterű kazánok alkalmazásához. - választható idom
Kupak: FuranFlex®-turbotechnológia miatt szükséges alkatrész, amely légtömören lezárja a béléscső alját - Tisztító idom részét képezi
Szifon: Kondenzátum elvezetésére szolgál. Kialakításával zárt égésterű készülékhez is alkalmazható. U-csöves kondenzelvezető rendszere biztosítja a nyomásállóságot. - Tisztító idom részét képezi
A 90-es évek elején jelentek meg először Magyarországon korszerű zárt égésterű tüzelőberendezések.
Sokan gondolják még ma is úgy, hogy csak akkor építenek be zárt égésterű készüléket ha a hagyományos tüzelőberendezés elhelyezésére nincs mód. Széles körű alkalmazásukra egyebek mellet azért is nagy szükség van, mert a kéményes készülékek rossz tervezése, beépítése és működtetése évente 5-10 ember halálának okozója. A zárt égésterű tüzelőberendezések alkalmazásával az égéstermék-visszaáramlásból származó balesetek szinte mindig elkerülhetők lennének.
Ezeket a készülékeket szokás "helyiség levegőtől független" készülékekként is nevezni. Jelentős különbség a két megoldás között, hogy hagyományosan termikus felhajtóerő (huzat) biztosítja a füstgázok távozását, míg a zárt égéterű készülékeknél az esetek döntő többségében a készülékbe épített ventilátor által létrehozott túlnyomással, mesterséges úton távozik az égéstermék a szabadba.
A zárt égésterű tüzelőberendezések a helyiség levegőtől függő ún. kéményes készülékekkel szemben számos előnyt rejtenek magukban:
- a készülékek rendszerint magasabb hatásfokkal, kisebb égéstermék tömegárammal és károsanyag kibocsátással üzemelnek;
- az égéstermék-elvezetés bizonytalansága (nem megfelelő kémény, kedvezőtlen időjárási feltételek stb.) esetén a füstgázok nem kerülhetnek a lakótérbe ezáltal nem okozhatnak balesetet;
- a gázkészülékek elhelyezésére szolgáló helyiség nagyságát illetően nincsenek követelmények;
- a lakások depressziós szellőztetése (konyhai-, fürdőszobai elszívó ventilátorok alkalmazása) megengedett, fokozott tömörségű nyílászárók levegő bevezető nyílások nélkül is beépíthetők;
- a mesterséges égéstermék-elvezetés miatt a kisebb keresztmetszetű kémények szükségesek, iránytörések és elhúzások nagyobb számban engedhetők meg.
Azok a zárt égésterű készülékek melyek a távozó égéstermékben lévő vízgőz rejtett hőjét (párolgáshőjét) is hasznosítják az ún. kondenzációs, vagy égéshő tüzelőberendezések. Ezekre a gázkészülékekre a ma ismert legmagasabb hatásfok, alacsony égéstermék hőmérséklet és minden esetben a túlnyomásos üzemű, mesterséges égéstermék-elvezetés jellemző.
Tekintse meg albumunkat
